Lehetnek-e bizonyos gyógyszerek hatással az íny állapotára?

Igen. Több, manapság széles körben alkalmazott gyógyszer mellékhatásaként fejlődhet ki ínyhiperplázia. Ide tartoznak a Ca-csatorna-blokkolók, a cyclosporin és a hydantoin származékok. Nem önmagában a gyógyszerek okozzák az íny megnagyobbodását, hanem a szervezet gyulladásos válaszreakcióját fokozzák, amit egyébként a nem megfelelő szájhigiénia következtében, a fogak és az ínyszél találkozásánál felgyülemlett plakk vált ki.

Hogyan lehetséges ezt felismerni és elkülöníteni az egyéb ínyt érintő megbetegedésektől?

A gyógyszer okozta ínyduzzanat kezdetben kizárólag az interdentális papillákra korlátozódik és még extrém méretű ínymegnagyobbodás esetén is felfedezhető az ínyduzzanat papilláris szerkezete. Elsősorban a frontfogak labiális oldalán fejlődik ki a duzzanat, de egyébként bármely fog körül is kialakulhat. Az íny legtöbbször tömör tapintatú, azonban helyenként ödémás és gyulladt is lehet. Az ínyduzzanat mértékét, többek közt a parodontium állapota, helyi irritatív faktorok, a szájhigiéné minősége és az egyéni hajlam is befolyásolja.

Abban az esetben, ha ilyet tapasztalok a páciensemnél függesztessem fel a gyógyszer szedését?

Semmiképpen sem. Első körben a gyógyszerszedési protokollon nem kell változtatni, viszont minél előbb parodontológiai szakellátásra kell beutalni a pácienst. A megfelelő szakember által végzett professzionális szájhigiénés kezeléssel és a páciens szájhigiéniájának javításával nagyfokú javulás érhető el. Javasolt lenne a fent említett gyógyszerek szedése előtt a páciens fogazatának szanálása, valamint a helyes és alapos szájhigiénia fontosságának megértése és szakmai oktatás révén történő elsajátítása.

Több helyről hallottam már, hogy a biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek negatívan befolyásolják az állcsontok állapotát. Igaz ez az ínyre is?

A biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek alkalmazása napjainkban nagyon elterjedt. Osteoporosis megelőzésére és kezelésére, valamint rosszindulatú tumoros megbetegedések csontmetastasisának megelőzésére széles körben alkalmazzák. Ezek a gyógyszerek blokkolják a csont felépítő- és lebontó folyamatait, ami meggátolja a csont le- és átépülését. Ez önmagában még nincs látható hatással az állcsontokra, de amennyiben bármilyen, a csontot érintő invazív beavatkozás történik a szájüregben, legyen az egy egyszerű foghúzás vagy egy parodontológiai műtét, megnő az oszteonekrózis veszélye. A megfelelő protokoll pontos alkalmazásával ennek a veszélye lecsökkenthető, de a beteg érdekében szerencsésebbnek tartanánk, ha az általános orvos kollégák mindig beutalnák a pácienseiket fogászati szanálásra, mielőtt elrendelnék a biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek szedését.

A fogágybetegség gócnak számít?

Míg csak az ínyre korlátozódó gyulladás/gingivitis nem, addig a fogágybetegség/parondontitis gócnak számít. Fogágybetegség esetén, a fertőzött parodontális tasakból folyamatosan baktériumok és azok toxinjai, valamint bomlástermékei kerülnek a szisztémás keringésbe, majd a véráram útján tovaterjedve az egész szervezetben különböző megbetegedéseket tudnak okozni. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a kezeletlen fogágybetegség fokozza az infektív endocarditis kialakulásának veszélyét és súlyosbítja az atherosclerosis állapotát, ami fokozza a cardiovascularis és cerebrovascularis megbetegedések és szövődményeinek valós kockázatát. Fogágybeteg nők esetében megnő a koraszülés veszélye, valamint számos ízületi és légúti megbetegedés hátterében is állhat periopatogén bakteriális fertőzés. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nagyon sok páciens érkezik a Klinikánkra góckutatás céljából. Sokuk életmentő szervátültetésre, ízületi protézis beültetésére vagy egyéb komoly, esetleg életmentő műtétre vár, amihez elengedhetetlen, hogy fogászatilag is góc negatívak legyenek. Ahhoz, hogy ilyen papírt ki tudjunk állítani, sokszor az idő rövidsége miatt is, radikálisabb lépésekre kényszerülünk, mint egyébként szükséges lenne, ha időben el tudnánk kezdeni a páciens fogászati szanálását. Sajnos a kialakult fogágybetegség kezelése hosszú folyamat, nem tudjuk egyik pillanatról a másikra felszámolni a megbetegedést, így fontos, hogy már jóval a tervezett műtéti beavatkozás előtt el tudjuk kezdeni a parodontológiai kezeléseket. Ehhez elengedhetetlen a páciens időben történő beutalása a megfelelő parodontológiai szakellátásra.

Igaz-e az, hogy sok szisztémás megbetegedés első tünetei az ínyen jelentkeznek?

Igen, ez is igaz. Ezek közül a legjelentősebb, az életet is veszélyeztető kórképek közül, a vérképzőrendszer megbetegedései, melyek nagyon jellegzetes orális és parodontális tüneteket okoznak. Sokszor tehát először a szájtünetek alapján ismerhető fel a háttérben megbúvó alapbetegség is. Leggyakoribb ilyen megbetegedés a leukaemia, melynek számos formája ismert. Általánosságban elmondható azonban róla, hogy a malignus fehérvérsejtek miatt celluláris infiltráció van jelen az ínyszövetben, ami nagyfokú ínyduzzanatot okoz, amit spontán ínyvérzés, nyálkahártya ulcerációk és súlyos bakteriális fertőzés is kísér. Amennyiben az előbb említett tünetekkel találkozunk, azonnal hematológushoz kell utalni a pácienst, hogy minél előbb meg tudjon kezdődni a megfelelő általános kivizsgálás és a definitív terápia. A fogászati és a parodontológiai kezelések csak az alapbetegség kezelése után kezdődhetnek, de lehetőség szerint, párhuzamos kezeléssel a szájüregi tünetek jelentősen javíthatók.